…

 Ami azt illeti, régen írtam, de mentségemre legyen mondva, nem nagyon van időm (mi lenne velem, ha teljes munkaidős állásom lenne).

A gyerekek jól vannak, Dani ma kirándulni ment, az egészségnap alkalmából ingyen mehettek vonattal. Pestre mennek az osztálytársaival, tanári kísérettel, és bár nem nagyon van köze az egészséghez, megnézik a budai várat, és a Csodák Palotáját, valamint szabadidőben a Mamutba mennek. Ennek nem nagyon örülök, mert nem vagyunk igazán plázázósak, és a gyerekeket sem erre neveljük, de neki is kell egy kis szabadság, rengeteg a teher rajta, sokat kell tanulnia, ráadásul ez az év már számít a továbbtanulásnál is. Edzeni is jár, továbbra sem hagyott alább  a lelkesedése, aminek nagyon örülök.

Bence is nagycsoportos már, még nem megy ugyan jövőre iskolába, szeretném, ha maradna egy évet. Jövőre Szofi is odajár az ő csoportjába, így a kicsi lánynak is könnyebb lesz talán (meg nekem is, mivel csak egy helyre kell futni reggelente).

Ma az egyetemen megint  véradás lesz. Mivel a párom ma nem tud jönni, így anyuval megyek.

Ezen kívül megint alkotok valamit. A bölcsiben az egyik gondozónéni tavasszal anyai örömök elé néz, és már csak ebben a hónapban dolgozik. Én meg azt gondoltam, hogy adhatnának neki valamit, ami személyre szóló ajándék, és nem kerül lehetőleg semmibe. Majd ha kész lesz, teszek fel róla képet!